2011.12.01. csütörtök
Egy baráti levél kapcsán klikkeltem rá egy energiahatékonysággal kapcsolatos cikkre, amelynek végén a passzívházakat eléggé rendesen "lehordták"
Éppen csak 9 helytelen megfogalmazás, alaptalan vád érte a passzívházakat. Úgy gondolom, helyet kell adjunk a tévhitek és hibás berögződések kiigazítására.
Először lássuk a listát, mik is voltak ezek:
- 2020-tól csak passzívház szabvány szerinti épületek építhetők
- az energiahatékony izzók jótékony hatását lerontja a mesterséges szellőztetés
- nem minden telek alkalmas passzívház építésre
- a passzívházak létesítésekor alárendeljük az életmódunkat ...
- a passzívház a környezettől hermetikusan elzárt épület
- életünket mesterséges környezetben és légállapotban éljük, elzárva a természetes ingerektől.
- ezzel az emberiség újabb nagy lépést tesz a természettől való eltávolodásban.
- A passzívházak terjedésével a jól ismert civilizációs betegségek (allergia, depresszió, stb.) még gyakoribbá válnak, és várhatóan újabb betegségek terjednek el.
- A passzívház kényszerű megoldás civilizációnk túlélése érdekében
Kezdjük mindjárt az elsővel.
Az első cáfolandó idézet a kilencből:
Annak ellenére, hogy mi lennénk a legboldogabbak, ha ez valóban megvalósulhatna, sajnos cáfolni kell ezt az állítást. Sokan szeretnének jóltájékozottságról tanúbizonyságot téve úgy megnyilatkozni, mintha egyedül csak ők ismernék a helyes valóságot. Ennek tudható be az EU épületek energiahatékonyságával foglalkozó 31/2010.V.19. rendeletének egy kicsit túldimenzionálása. Ebben az szerepel többek között, hogy 2020-ig a sok sok teendő mellett a lehetőségekhez mérten meg kell valósítani a közel null-energiás épületek követelményrendszerét. Ez azt jelenti, hogy az épületek saját energiafelhasználásukkal közel azonos energiatermelésre legyenek képesek. Ebbe a képbe valahol beleillik a passzívház is. Gondoljuk csak végig. Egy átlagos épületen nincs annyi tetőfelület a napkollektorok részére (a jelen példában egy lehetséges megoldásként kerül megemlítésre ez az energiatermelési módozat) amelyekkel elegendő energiát lehetne termelni a felhasználásnak megfelelően. Ebből adódóan a példa szerinti épület üzemeltetője akkor jár el helyesen, ha először drasztikusan csökkenti a veszteségeit (ezzel egyenesen arányosan az energiaigényét). Mint tudjuk, a jelen épületeink energiafelhasználásának nagyobb része a fűtési energia. Igy a passzívház technológia valóban jó választás, de nem követelmény. Második lépésben az üzemben tartó javítsa az energiahatékonyságát. A felhasznált (immáron minimalizált, de mondhatnánk optimalizált) energiamennyiséget amellett, hogy hatékonyan állítsuk elő, őrizzük is meg a lehetőségekhez mérten. Példaként ha már földgázból nyerjük az energiát, akkor kondenzációs kazánnal állítsuk elő a szükséges hőmennyiséget. Ha szellőztető rendszert működtetünk, akkor magas hővisszanyerési hatásfokkal és áramhatékonysággal tegyük ezt (szintén a passzívházak legfontosabb jellemzőinek egyike). Végezetül, de nem utolsó sorban a lehetőségek szerint megújuló energiahordozókat alkalmazzunk, mondja ki a fent megnevezett EU direktíva. Szintén a passzívházak egyik fontos tulajdonsága, hogy a távozó elhasznált levegő energiatartalmából a hőenergiát visszanyerve fűtésre, vagy használati melegvíz előállítására alkalmas hőt tudunk előállítani, amit puffertárolóban elhelyezve a szükséges helyen és időben tudunk alkalmazni.
Ha beletekintünk ebbe a direktívába, sehol nem szerepel a passzívház szó (nagyon helyesen). Jelenleg többen úgy gondoljuk, az optimális, energia és költséghatékony megoldás a passzívház. Ezt lehet vitatni, de a jövőben kidolgozásra kerülhetnek jobb megoldások is. Lesznek, akik máris sorolják, nullenergiás ház, aktív ház. Az ő figyelmüket arra szeretném felhívni, hogy a passzívházak energetikai mutatói a veszteségek oldalán kerülnek meghatározásra. Ilyen a fajlagos fűtési energiaigény és a szellőzési veszteségek. A nagy dirrel-durral beharangozott aktívházak esetében ezidáig nem találkoztam olyan adatsorral, ahol a bemutatott épület veszteségeinek csökkentésével akár csak megközelítették volna a passzívház standardokat. Ebből adódóan az energiatermelők beruházási költsége jelentősen magasabb lesz, mint ha passzívház standardok alapján készült épületet "aktiváltak" volna. Erős a gyanú, hogy a tervezési vagy az egyéb hiányosságok vagy okok elfedését szolgálják a túlzott beruházások mellett megvalósított extra energiatermelés.
Következő szösszenetemben a szellőztetés és energiahatékonyság kapcsolatáról fogok írni. Remélem számíthatok ott is az Ön érdeklődésére.
Számomra külön öröm, hogy barátom és harcostársam portálján megjelent a fentiekkel kapcsolatosan egy cikk, és több mint 100 hozzászólás érkezett a témával kapcsolatosan. A hozzászólások is nagyon tanulságosak. De még az eredeti cikk írója is véleményt nyilvánított, az őt ért erős kritikák ellenére, amit nagyon dícséretesnek tartok ... www.koos.hu
|
