| Sötét Jövő | |
|
2011.11.13. Sötét jövőképet vázol az OECD és az IEA
Meglehetősen borúsan vázolja az OECD és az IEA által csütörtökön közzétett „World Energy Outlook 2011" az elkövetkező húsz évet az energetika szempontjából. A két szervezet elemzése alapján 2035-ig a globális energiafelhasználás jelentősen nőni fog ami együtt jár az energiahordozók árának drasztikus emelkedésével és növekvő szén-dioxid kibocsátással. A klímaváltozás immár feltartóztathatatlan. Hacsak valami csoda nem történik, akkor az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD és az IEA előrejelzése alapján a világ energiafelhasználása jelentősen nőni fog az elkövetkező 25 évben. A csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2011 megállapításai szerint a világ energiaigénye 2035-re mintegy harmadával, 4,2 milliárd olajegyenértékkel (toe) fog nőni. A növekedés kilencven százaléka a BRIC tagországokra és a fejlődő országokra esik. (BRIC: Brazília, Oroszország, India, Kína) A növekedés ugyanakkor elemzők szerint meglehetősen alulbecsült, mivel a jelentés számításba veszi a sokszor illuzórikus kormányzati becsléseket az energiahatékonyság és megtakarítás területén elérhető célokban és eredményekben. Az két szervezet tanulmányából az is kiderül, hogy ugyan világszerte egyre több kormány tűzi zászlajára a takarékosságot, a valóságban immár a második éve a globális energiahatékonyság csökkent. A globális energiamixben ugyanakkor jelentősen csökken majd a fosszilis energiahordozók aránya, a jelenlegi (2010-es adat) 81 százalékról, 75 százalékra, ugyanakkor a megújuló energiaforrások aránya 18 százalékra emelkedik az energiamixben. Igaz, az OECD számításai szerint ehhez a megújuló erőforrások kiaknázására befektetett jelenleg évi 67 milliárd dollár helyett évente 250 milliárd dollárt kellene fejlesztésekre fordítani. Ugyanakkor jelentősen nőni fog a konvencionális energiaforrásokra fordított állami szubvenciók mértéke is: 2011-ben a föld kormányai 409 milliárd dollárt költöttek arra, hogy állampolgáraik számára mesterságesen alacsonyan tartsák az energiaárakat, tehát 109 milliárd dollárral többet, mint egy évvel ezelőtt. 2020-ig az OECD szerint a szubvenciók mértéke eléri a 660 milliárd dollárt. A kőolaj-ipar zsíros évek elé néz: az IEA becslése szerint a világ kőolaj-felhasználása jelentősen nőni fog, a jelenlegi napi 87 millió hordó helyett 2035-re eléri a napi 99 millió hordót. Mindezt a gépkocsik számának növekedése okozza, a jelentés szerint a gépjárművek száma megduplázódik és eléri az 1,7 milliárdot. A kőolaj importból a legnagyobb részt Kína kapja majd, importja 2035-re eléri a napi 12 millió hordót, letaszítva ezzel trónjáéról a jelenlegi legnagyobb kőolajimportőr Egyesült Államokat és az Európai Uniót. Az igény növekedésével azonban a kőolaj ára is jelentősen nőni fog. A 2010-es 105 dolláros hordónkénti átlagár 2020-ra eléri a 120 dolláros átlagárat. Az ár elsősorban attól függ majd, hogy a Közel-keleten és Észak-Afrikában milyen ütemben folyik majd a kitermelés fejlesztése. Ha évente kevesebb, mint 100 milliárd dollárt ruháznak be a két térségben, akkor 2020-ra a kínálat nem lesz képes lépést tartani a kereslettel és az olajár meghaladhatja a hordónkénti 150 dollárt is. A fosszilis energiahordozók korának tehát még koránt sincs vége: igaz, hogy a globális energiamixen belül csak a földgáz aránya fog nőni. Szép idők várnak a nukleáris iparra is, a Fukushima-katasztrófa ellenére a legtöbb ország nem bírálta felül fejlesztési terveit és belátható időn belül ez nem is fog megvalósulni. A nukleáris szegmens kerek 70 százalékos növekedés elé néz az elkövetkező 25 évben, ha csak az eddig ismert fejlesztési tervek megvalósulnak. |